Karácsony után Karácsony volt

Mostanában hallgatagabb lettem, mert sok minden lekötötte a gondolataimat. Majd igyekszem pótolni a dolgokat.
A Karácsonyról nem tudok sokat beszélni, mert nem történt semmi. Otthon TV-ztem és ettem. A Karácsony végül is így telik mindenkinél. Eszünk és bámulunk. Az éjféli misére azért elmentem, a templom szórólapja ösztökélt rá. Fél 12-kor sétáltam az utcán, s meglepett, mikor láttam, hogy a pub tele van. Szenteste a pasik bent ittak. Ohhh, a fenébe, hogy nem jutott eszembe nekem is kiugranom, inni egyet az este folyamán. Simán lehetett volna pasizni. Ez már egy másik történet lesz, ígérem, jövőre nem fogom elmulasztani a lehetőséget.
A éjféli misén foghíjasan voltunk, de nem lepett meg. A többség azon belül is nyugdíjas korú volt. Én örültem, hogy Isten házában lehettem, s angolul karácsonyi dalokat énekelhettem.

karácsony-8

25-n semmi esélyem nem volt mozdulni, mivel a tömegközlekedés szünetelt. Idén így telt el a Karácsony, aztán igazi Karácsonyom lett.
27-n egy blogtalálkozón jártam, ahol törzsvendég vagyok. Egyetlen alkalmat sem halasztanék el, mert szeretem a társaságot. Sok szép emlék köthető már hozzájuk. És mindig jó látni, hogy jönnek új emberek, s bővül az ismeretségi köre. Sikerült két új, velem egykorú sráccal találkoznom, akik alig vannak itt pár hónapja Londonban.
Nyugodtam állíthatom, nekem ez a nap volt a Szenteste idén. Remek hangulatban és kedves honfitársaimmal töltöttem el az időt. Bonuszként angol tradicionális karácsonyi ételt fogyasztottam. Szuper volt az összhatás.

A pénteki este után egy ráadást kaptam, egy igazi karácsonyi meglepetést. A történet ott indult, hogy az új magyar ismerősöm később írt. Lenne-e kedvem másnap elmenni hozzájuk. Vacsorát főz. Választhatok, hogy pacalt vagy csirkét ennék-e szívesebben. Szerintetek mi volt a válaszom? Köszönöm a meghívást, naná, hogy megyek. Ilyen alkalmat nem szabad elhalasztani. Különben is szeretek szuper emberekkel lenni. Szombaton boldogan ültem a buszon feléjük haladva.
A lakásuk a 10. emeletem van, ahonnan mesés kilátás nyílik Londonra. Olvadoztam a gyönyörtől. Konkrétan a vacsorámat a London Eye-vel szembe nézve fogyasztottam el. Túl jó dolgom volt, igazán szerencsésnek éreztem magam.  
A srácok főztek rám, ami megint felért egy csodával. Úgy éreztem magam, mint egy étteremben. Az este folyamán tök jól elcsevegtünk, ismerkedtünk egymással, hiszen nem volt egy napja még, hogy találkoztunk.
Furcsa az élet. Ők az első perctől szívembe lopták magukat, s úgy tekintek rájuk, mintha már ezer éve ismernénk egymást, s úgy is érzem. Ritka az ilyen eset, bár előfordul.
A vacsora nagyon finom volt, s utána cidert és búza sört is ittam. Illetve egy – egy tortaszelet is előkerült. Éjfélt ütött az óra, mikor eljöttem tőlük.
Nekem ez a nap számított a december 25-nek. Karácsonyom volt! És, hogy tetőzzem a dolgokat, a két srác le is kísért a buszmegállóba, biztos, ami biztos alapon. Mondtam is nekik, történelmi pillanat az életemben. Egy pasi sem szokott kísérgetni, nemhogy kettő!

Idén tehát Karácsony után volt Karácsonyom. És lesz folytatás! Jövő hét szombatra már szerveztem is programot velük.

Advertisements

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s