A nők megbecsülése

Legutoljára úgy búcsúztam, hogy lezártam egy korszakot az életemben, ami teljesen igaz is. Ám maga a ’pasik’ mint téma újabb és újabb gondolatmeneteket indít el a fejemben, gyakorlatilag véglátatlanságig lehetne írni ezzel kapcsolatban.
lányok-fiúk

Most egy személyes tanulmánnyal jönnék nektek, amit egy német srác viselkedése váltott ki bennem.
Az élet nagyon különös és „véletlen” néha. Hiába oltári nagy London, a következő esett még is megtörtént. Két hónappal ezelőtt találkoztam a némettel egy nemzetközi találkozón, aki nyomult rám, udvariatlan volt. Felvett Facebookra, s kiderült, hogy van egy közös ismerősünk, aki az új barátnőm. Tisztázva a dolgokat, ez a srác tőlem és barátnőmtől is akart egy éjszakás kalandot, pechje annyi, hogy azt már nem tudta, hogy mi ismerjük egymást. Konkrétan a srác a Földig leírta magát mindkettőnk szemében mélységesen.
Most szerdán pedig mindhárman egyszerre ott voltunk a találkozón, így alkalmam volt elkapni a gyereket, hogy helló! Itt vagyunk mindketten, most gondolkozz el egy kicsit, hogy a szőke vagy a barna jön be jobban… Finoman elmondtam neki a magamét, hogy nagyon rossz ajtón kopogtat nálunk, meg amúgy is… Ő pedig teljesen hétköznapian közölte velem, hogy ’I need to find somebody today’. Aznap este egy futó kaland reményében szánta az idejét a meetingen való részvételre.
Sajnálatos módon fogadni is mernék, hogy fel tudott valakit szedni…

… Helló lányok! Miért vagytok ilyen könnyen kaphatóak? Nem, engem nem is érdekel, hogy ki – mit művel, de azt tudni kell, hogy ezzel az értékrenddel rendelkező hölgyeket is húzzátok lejjebb és lejjebb a lejtőn, a süllyesztőben. Ha egy pasi könnyűen megkap valakit, miért akarna egy darab szalmaszálat is kereszt berakni, ha munka és erőfeszítés nélkül is talál prédát.
Mi, lányok, akik hiszünk és várjuk a társunkat, egyre kevésbé kapunk bármit is.

Egy példával szeretném szemléltetni a helyzetet: 
Tegyük fel, hogy 200 ember van egy pubban, szórakozóhelyen, koncerten, bárhol. Arányosan, de nem reálisan azt mondom, hogy 100 lány és a 100 a fiú ebből. 1 srác kigondolja, hogy ma neki kell egy alkalmi légyott. 100 hölgyből tud válogatni. Véletlenszerűen elindul. Első lány válasza: Nem, második lány válasza: Nem…stb. 10. lány válasza: OK.
Az 1 srácnak csupán mondjuk 9 lánnyal kellett ahhoz beszélnie, hogy a terve sikeres legyen. Feltételezhetjük, hogy senkihez sem volt igazán kedves, senkinek nem kellett udvarolnia, pusztán nyíltan kérdezett és 100% eredménye lett. Az már nem számít neki, hogy 99 másik lány ott van, ha befektetés nélkül már 1 fő elég rövid idő alatt akadt.

A példát kicsit variáljuk meg.
A 100 lány még mindig ott van. 1 pasi szintén akar valamit. Elindul. Már a 70. embernél próbálkozik, de semmi eredmény…tovább megy, és rájön, hogy 100 főből senki sem hajlandó vele ismeretlenül lötyögni. Az emberünk így egy hangyányit elgondolkozik, hogy huuuu. Hát akkor talán valamit mutatnom kéne, mert ez a nyílt és azonnali technika nem jött be.
Ezen a ponton érnénk el azt, hogy végre egy kicsit is felfogják a pasik (tisztelet a kivételnek!), hogy hoppá a nők még is nők! Le kéne valamit tenni az asztalra mielőtt a dolgok közepébe vágnának.

Ha  100 lányból 20 simán menne haza rögtön a sráccal, nagyon cserben hagyja a maradék 80 hölgyet, aki többre vágyik… lejjebb és lejjebb rántja az összes személyt a lejtőn.
Nem kell sokat tenni! Egyszerűen meg kell tanulni mindenkinek NEM-et mondani. Legalább egy – egy hétvégére…

Pici lépésekkel nagyokat tudnánk tenni a nők megbecsüléséért!

Advertisements

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s