Gazdag sóherok

Mai téma visszakanyarodik az angol család témakörhöz. Egy eddig még nem említett dolgot fogok boncolgatni. A sóherságról lesz szó. A sóher jelentése: Szűkmarkú, fukar, smucig.

Úgy képzeljétek el, hogy már hallottam és személyesen is tapasztaltam, hogy jómódú angol családok úgy viselkednek, mintha egy fillérjük sem lenne. Konkrétan itt az jön ki, hogy a pénz hogy tönkreteszi az emberi lelkeket. Minél több van belőle, annál kevesebbek akarsz költeni.
Már nem lep meg, hogy lyukas és ócska zoknikban, ruhákban mennek iskolába. Úgy teszünk, mintha nem lenne 5 fontunk egy normálisat venni. Nincs szégyenérzetük… közben meg puccos 5*-os nyaralásra járnak. Na, jó ez a kisebbik dolog.

Ami felháborított mostanság, az az étellel való cigánykodás. Hogy fordulhat az elő, hogy egy anyuka sajnálja megvenni a kajákat, hogy vehet kevesebbet, mint amire szükség van. S tudjátok mi az eredmény? kiabálás és utálkozás alakul ki egy zacskó chipsen. Olyan pici tételek, amik miatt szót sem emelnék, nem hogy kiabálnék.
Nem tudom, ti milyen családban nőttetek fel, de nálunk otthon mindig volt tej, kenyér, liszt, tojás, rizs stb. Olyan alap dolgok, amik nélkül egy háztartás nem is háztartás.
Az angol családoknak meg könyörögni kell 2 liter tejért. Egyszerűen inkább nem esznek, isznak mint hogy vegyenek. Olyan mértékű spórolás megy az ételeken, mintha az éhhalál küszöbén állnánk, s holnap kéregetni kellene utcán egy kenyérre, közben meg palotában élünk, drága nyugati autóval járunk.

sóherMindig csak annyit vesznek, hogy pont kitartson centizve egy-két napig. Utána megint szólni kell.
Velem az anyukám sosem viselkedett úgy, hogy nem adott eleget enni. Sőt mindig többet főzött, hogy lehessen repetázni, maradjon is biztosan még hátra. Itt egy olyan angol családtól sose várd el ezt, ahol sóherkodnak. Minden ki van pontosan gr-ra mérve fejre. Ide hiába esne be egy váratlan vendég, alapban sem kínálnák meg, de nem is lehetne miből…

Jókat szoktam magamban mosolyogni…ezen az elképzelhetetlennek ható valóságos tényeken. Engem anyumék soha nem vittek külföldre, drága és felkapott helyekre, de nem kellett a kajáért könyörögnöm. Mindig volt valami a hűtőben is. Továbbá a családom nem kiabált velem, mert megettem egy zacskó kekszet….nem sajnálták tőlem.

Már megint azt kell mondanom, de jó, hogy felnőttként vagyok itt, s nem ide születtem egy ilyen családba!

Reklámok

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s