4 évesen Angliában

A következő sorok soha nem születtek volna meg, ha nem élnék már a harmadik 4 éves gyerekemmel Angliában. Ez a bűvős 4-s szám. Már három alkalommal voltam 4. születésnapi partin.
A téma tehát ma, hogy milyenek az angol 4 éves gyerekek.

Először leszögezném gyorsan, hogy felnőttként jelenleg jobban érzem itt magam, mint otthon. Viszont ezzel párhuzamosan nagyon örülök, hogy nem itt nőttem fel, nem itt éltem meg a gyerekkoromat.

Nagyon sok mindent szeretek Londonban, de egy dolog viszont eléggé negatív nekem. Ez a dolog pedig az anyagiasság. A pénz, a pénz és még mindig a pénz. A pénz beszél, a pénz fontosabb a gyereknél. A fogadócsaládjaimnál is szinte minden nap hallgattam reggel, mikor a szülő mondja, hogy mennem kell dolgozni, tudod, hogy pénz keressek, hogy majd elmehessünk nyaralni bla bla bla bla. Most mondanám, hogy a gyereknek nagyobb élmény lett volna egy közösen eltöltött kellemes óra az anyjával, mint egy egyhetes puccos nyaralás, ahol természetesen bevágták őt gyerekmegőrzőbe.
A gyerek úgy nő fel, hogy napi szinten a pénz szót hallja. Így nem meglepő ám, mikor azt hallod tőle, hogy apa most elfoglalt, mert ezzel az üzlettel milliókat keres éppen.

Ha valaki a gyerekkorát éli egy ilyen közegben, nagyon szép, mert semmiben nem szenved hiányt, de viszont a lelke maradandó sérüléseket szerez. Az első 4 éves gyerekem egy kezelhetetlen, szeretethiányos, agresszív kisfiú volt. Gyerekfejjel úgy gondolta, hogy ha rossz, mindent tönkretesz, akkor eléri majd, hogy a szülei foglalkozzanak vele…hát nem érte el, csak én szívtam vele sokat.
Az előző családnál a kislánynak a figyelemfelhívó viselkedés azt volt, hogy könyörögni kellett neki minden egyes étkezéskor, nem volt hajlandó enni, illetve éjszaka rendszeres voltak a hisztik. Csak úgy felkelt hajnali 1-kor és hatalmas parádét rendezett, de legalább akkor tényleg foglalkoztak vele!
grumpy childA jelenlegi gyerekem lelke is velejéig van mérgezve. 4 éves létére nagyon indulatos, dühős és rosszindulatú. Szemrebbenés nélkül mondja, hogy lelöklek a lépcsőn, megöllek, hülye vagy, fogd be a pofádat stb. Nem csak velem teszi, a saját szüleivel és testvéreivel is ugyanígy bánik.
4 évesen több méreg fortyog benne, mint bennem valaha egész életemben, pedig 6x többet éltem, mint ő. Látjátok, semmiben nem szenved hiányt, mindent megvesznek neki, nyaralni viszik, s még is ilyen. Neki egy gondtalan és bájos, nevetős, fehér lelkű személynek kéne lennie.

Nekem a gyerekkoromról szép emlékek jutnak eszembe, sőt hiányzik is. Pusztán elmentem az oviba, játszottam órák hosszat és jól éreztem magam.
Itt meg minden a pénzről szól folyton…örülök, hogy otthon voltam 4 éves. 

Advertisements

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s