Párizsban jártam: Kezdetek

A hétvégén Párizsban jártam, mint ahogy az Ősz is Ady Endre versében.

Mielőbb belevágnék azonban a városba, a látnivalókba, a nekem tetsző dolgokba, egy bevezető cikket írnék most.
Hogyan, miért és kivel jutottam el a romantikus városba? (hogy tényleg romantikus-e majd a későbbiekben kiderül)
Párizs nagy álmom volt, már tavaly ősszel is ábrándoztam róla…
Oh, szeretném látni az Eiffel-tornyot, szeretnék sétálni a Champs Elysees-en is. Egyszerűen ott szeretnék élőben állni a híres helyszínen.
Első körben az Eurostar vonatokat néztem, hogy magamtól szervezem valamit, de aztán hamar letettem róla.
A valós terv végül május lett volna, de az is elúszott. A vágyam megvolt, a pénzem is alakult rá, csak nem volt kivel az élményt megosztani. Nem tudtam olyan embert, aki szívesen eljönne velem, akivel én is szívesen eltölteném az időmet. A gondolat a fejemben élt, csak elhalványult.

Az égieknek hála megismerkedtem a télen egy fiatal lánnyal, aki egy tengerparti városban lakik. Augusztusban éppen látogatóban voltam nála, sétáltunk a Beachy Head-en Eastbourne-ben, mikor megkérdezte tőlem, hogy érdekelne-e engem egy párizsi hétvége. Kacsatáncot kellett volna járnom örömömben. Anélkül, hogy én kutattam volna valaki után, egyszerűen az ölembe pottyant egy személy, akivel szívesen elmennék. Persze, hogy érdekel – mondtam a nyáron. Felírtam a fejembe, s majd vegyük elő szeptember végén.
Váltottuk a leveleket, elindult a dolog. Igen, megyek Párizsba! Egy igen kedvező áru buszos utazást sikerült kifognunk. Befizettük, s vártuk, hogy teljenek a hetek, mehessünk.
A vásárlás napján a Facebook-on megosztottam, hogy vár minket a romantikus város. Jött egy levél egy új ismerősömtől (akit egy korábbi bejegyzésben a példaképenként emlegettem), hogy a részletekről számoljak be, mikor és hogyan. Mondanom sem kell, hogy így az eleinte majdnem csak egyszemélyesnek induló hétvége három fősre duzzadt, természetesen nagy boldogságomra!

A dátum pedig ideért, november 9 lett. Izgatottam készülődtem és utaztam a belvárosba, hogy induljunk. A busszal nekivágtunk Kentnek, majd pedig Dovernél felszálltunk a kompra. Kár, hogy sötét volt, így nem igazán tudtuk élvezni a kilátást, de mindenképpen élmény volt egy monstrum járművön a vízen utazni.
Reggel 6 óra után kicsivel sikeresen megérkeztünk a hotelbe. Kezdődhetett az első párizsi nap!
Folyt köv…

Reklámok

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s