Vendégszeretőek-e az angolok?

A heti személyes tapasztalataim nyomán egy angliai családos beszámoló fog következni. Már amúgy is régen írtam róluk. 🙂

A következő kérdést fogom egy kicsit boncolgatni: vendégszeretőek-e az angolok?
Ti mit gondoltok? Mit hallottatok róla? Mit tapasztaltatok?
Bevezetés: Én személyesen azt látom, hogy nem egy túl barátkozós népség. Nem csak velem viselkednek így, hanem a saját népükkel is. Jöjjenek a pédák. Én hátulról indulok a szemükben, az oviban tapasztaltam, hogy néhányan nagyon fennhordják az arcukat, én meg ugye egy külföldi, bérelt loti-futi ember vagyok a szemükben. Van olyan anyuka, aki köszönni sem akar nekem, mert akkor a brit méltóságán csorba esne… De egymással szemben sem sokkal jobb ám a helyzet. Úgy bírom, mikor a szülők találkoznak. Puszi jobbról, puszi ballról. You look great, honey. How are you doing? So lovely to see you. Bye-bye. A mű, „mennyire szeretlek téged” dolgot profin elő tudják adni. A széles bájmosolyt kirakják az arcukra, a hangjukat egy kicsit lágyabbá teszik. Pár sort beszélnek, most nyáron top téma a hol voltál és mész nyaralni, majd elválnak. Hihetetlen mézesmázosak tudnak lenni, közben pedig egyáltalán nem jó barátok.
Sajnos azt tapasztalom, hogy itt nincs az, hogy összejárunk, egymás szomszédságát látogatjuk, esetleg szívességet teszünk?! Az önkéntes munka a virágkorát éli, de a szívességtevés pedig haldoklik.  Mindenki úgy van vele, a te gyereked a te nyűgöd, az én gyerekem az én nyűgöm, senki sem kíváncsi a másikra. Inkább minden család Au pair-t fogad fel, mint hogy egymást kölcsönösen segítve megoldják a dolgokat.
Nem igen tartanak vendégségeket sem (jó vannak azért kivételek). Persze ez abból jön megint, hogy itt magukra sem főznek, nemhogy másokra. Így, ha van valami ünneplés, akkor inkább elmennek étterembe, bérelnek egy helyiséget és hozatnak ennivalót. Itt nincs háznál születésnapi gyerekzsúr, ugyen! ki a fene készülődne annyit, takarítana előtte és utána, ezért vannak a játszóházak vagy a templomok közösségi termei. Nagyon egyszerűen megoldanak mindent, ez bírom bennük.
A másik érdekes dolog pedig, hogy sóherek a vendégeikkel szemben. Ritkán, ha jön valaki, akkor sem kínálják meg semmivel sem. Jó, a tea mindig gyorsan elkészíthető, de ennyi.
A héten itt járt nálam egy csajszi, akkor döbbentem le, hogy TE JÓ ÉG! Nincs itthon üdítőnk, valami apró sütink stb, amivel meg tudnám kínálni. Nálunk itt tényleg nincs semmi. Az otthoni családomnál pedig van egy úgynevezett „dugi” fiókunk, olyan esetre, ha váratlan vendég érkezik. Mindig legyen valamit ajánlani az érkezőnek. Mi magyarok és más külföldiek szerencsére ilyen vendégszeretőbbek vagyunk.
Jó példa, a hétvégén egy ismerősömnél jártam, ahol több nemzetiség lakik együtt. Volt ott egy bangladesi férfi, aki érkezésem után megkínált, az általa készített különlegességekkel. Nagyon-nagyon barátságos volt, már kínosan éreztem magam, hogy mindent rakodni akart nekem a tányérra. Igen, ő is egy vendéget szívesen látó ember…Ellentétes az angolokkal…:)

Reklámok

Vendégszeretőek-e az angolok?” bejegyzéshez egy hozzászólás

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s