London másik arca

London, gazdagság és karrier, gondolják így sokan. A következő sorokat nekik szánom majd.

Én könnyű helyzetben vagyok, mert egy angol családdal élek egy pici, ám szép házban. Kellemes külvárosi-kertvárosi részen vagyunk, ahol a szomszédok is mind angolok. A mai napig bele sem gondoltam, hogy ez alapjában véve milyen kellemes, biztonságérzetet ad. Rögtön mondom is, miért.
A hétvégén meglátogattam az egyik ismerősömet észak-Londonban. Nem messze voltam az olimpiai falutól. Meginvitált magához. Egyrészt köszönöm a meghívást, másrészt pedig köszönet a látókörtágításért is. Tanulságos volt egy olyan házba betekintést nyernem, ahol 10 ember lakik, mondjuk 90-100 nm2-ben belül. A bevándorlók és diákok otthonába láttam bele, ami megütött, na. Az én is kis szobám és lakhatási körülményein 5*-os hotel ahhoz képest, amit ott tapasztaltam. A helyzet az, hogy egymás hegyén – hátán és nyakában tengetik az életüket az emberek. Gyönyörű példa, hogy tud együtt élni egy csomó nemzetiség. Van ott bangladesi, pakisztáni, amerikai stb, de békében elvannak, vagyis inkább kénytelenek elviselni egymást. Nem számít, hogy ateista, katolikus, muszlim vagy-e, a helyzet rávisz arra, hogy megszokj mindent.
 A világ másik végéről ők idejöttek egy jobb élet reményében, nem tudom megérte-e nekik. Így nem lehet hosszútávon élni, ahogy ők teszik. Elmennek dolgozni minimálbérért, kifizetik a lakást, vesznek ennivalót és nem sok pénz marad, amit félre tudnak rakni. Ne felejtsd el, ha friss emberként jössz Angliába, biztos, hogy a minimálbér szintjén fogod kezdeni… az a pénz pedig nem tudja adni a jobb életkörülményeket, mint ahonnan jöttél. Az albérlet és az utazás a drága, ha nem így lenne, akkor kiskirályként lehetne lenni kis pénzből is.
Az csak egy dolog, hogy kik és hogyan élnek együtt, de a tisztaság… Mondjuk a rendben tartás már a lakóközösségen múlik, amire pedig mindenki tesz. Én még ilyen koszos és retkes konyhát életemben nem láttam, pedig hihettek nekem, a tesóm egyetemi albérlete (5 fiú együtt) sem volt piskóta, de ez simán túlütötte azt a szintet. Én abban a konyhában nem szívesen ennék bármit is, mert vastag retek fedett mindent. A tűzhely úgy nézett ki, hogy a moslékot sem raknám bele. Egy kicsit olyan embertelen körülmények vannak, na. A lakásban is mindenhol furcsa, állott szag uralkodott. Aztán a fürdőszoba volt a második sok(k). Tiszta penész volt a fal, még az egérnek is túl koszos, hogy beleköltözzön egy ilyen helyre. A munka után ide, te szívesen hazamennél?! Én maximum aludni… Az is rossz, hogy itt aztán nincs ám magánélet sem. Mindig van valami zaj és nesz is a házban. Nem cserélnék egyikőjükkel sem. Én nem érezném magam kényelemben ott, az biztos.
A szomszédság indiai család pici gyerekkel. Az utcán pedig fekete bőrű suhancok bandázása.

Nesze neked Anglia, nesze neked gazdagság! 

Reklámok

London másik arca” bejegyzéshez ozzászólás

      • nemethv szerint:

        Otszobas hazban heten voltunk, igaz en csak magamban. Bogaras volt, a kertben volt egy huto ami egy eve ott allt, kiselejtezve, egyszer kiderult h volt benne kaja. A furdoszoba fekete volt a mocsoktol, a lakotarsak ittak es/vagy egymast verték, stb 🙂

          • nemethv szerint:

            Az volt nalunk is, marmint a bogar, az irtas nem. Eleg meredek mennyisegben tele volt veluk a haz. Meg persze minden ami textil. Jo h eljottem onnan, nagy halaltabor volt… (most megyek alszani, majd reagalok holnap x)

            2012/8/22 “Életem morzsái”

            > ** > Hanna commented: “Na ez tényleg fúj. A bogarakra térve a srác, akinél > jártam náluk a héten volt az ágypoloska irtás…” >

  1. andreab40 szerint:

    Jo hogy irsz a negativ dolgokrol is. Sok emigrans csak a szep es jo oldalt irja pedig amirol irtal sajnos inkabb a valosag a kint elo magyarokrol s mas naciokrol. Ilyenkor (is) latom hogy en mennyire szerencses voltam/vagyok. Viszont ha ezt leirnam es bizonyos helyeken publikalnam, egybol nekem esnenek hogy en dicsekszem. Ettol fuggetlenul megha sokan nem is valljak be itt sincs kolbaszbol a kerites

    • Hanna szerint:

      Képzeld el, hogy még van egy cikk a fejemben, amit a mai napig nem írtam meg, de akkor majd most.
      Tavaly találkoztam egy 54 éves magyar hölggyel, aki egy csirkefeldolgozó üzemben dolgozott. Konkrétan a szalagon jövő csirkéket belezte ki nap 8-9-12 órában, ahogy a műszakja jött. Ez valahol vidéken volt, s a munkaadó tömegszállást adott nekik a farmon, mondjuk ki barackban laktak.
      Valaki így keres itt pénzt! és ezzel is tisztában kell lennie az ide vágyó embereknek.

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s