Az érem két oldala

Kijöttem Angliába, vidékre költöztem. Hozzá tartozik a történethez, hogy, aki meg tud fizetni egy bejárónőt és egy bébiszittert az nem a kispénzűekhez tartozik sem itt Angliában, de otthon sem. Egy felsőbb kategóriás réteghez tartozó társaságba csöppentem bele, persze ezzel sok minden jár, pofavizit hetente, márkás ruhák, tuti hajak, tökéletesség és Land Roverek egész hada. A pénz, a partik világa, persze keményen is dolgoznak a saját vállalkozásukban az emberek, de magukért dolgoznak, nem egy multinacionális cég profitját növelve kelnek fel reggelente. Az elmúlt 2 hónap alatt tehát beleleshettem egy magasabb kategóriás világba, vitt magával a lovuk. Azért tartottam fontosnak, hogy mindezt megosszam, mert nem csak ez az egy világ létezik itt Angliában. A városba bemenve már többet lát az ember, a suttyók és cigis, piáló leszakadt emberek világa is elénk tárul. Angliában ezzel még az etnikai sokszínűség is vegyül, arabok, négerek, cigányok, indiaiak, mit tudom én még milyen népség. A betelepült külföldiek a dolgozó nép, vagy csúnyán fogalmazva a cselédek, szolgák, mert olyan munkát végeznek, amit az Angliaiak nem biztos, vagy nem ennyi pénzért tennének, mint a külföldi nációk. Ugyanúgy vannak itt is utca zenészek, kéregetők, furcsa ruhás emberek, csak ez a világ itt a farmon kiesik. Mit is szeretnék ezzel mondani, tisztában vagyok vele, azzal, hogy megyek innen, elveszítem ezt a burkot, a védelmet, amit eddig a „rossz emberek” ellen kaptam, hiszen itt a közvetlen közelben nem élnek. Itt nagyon védik a vérüket, idegen csak valami dolgozó lehet, de ő idegenként is van kezelve, hasznos, mert termel, de semmit több. Most, hogy majd városba fogok költözni a mérleg fel fog borulni, de másrészről pedig jó, mert én alapjában véve nem ehhez a társadalmi réteghez tartozom, bár tagadhatatlan, hogy később ide szeretnék tartozni. Szavam nem eshet, mert az alap kedvesség bennük van, jó fejségből és udvariasságból mindig megkérdeztek, jól vagyok-e, élvezem a helyet, milyennek tartom itt a környéket stb. A szívem mélyén azonban érzem, hogy a külső alatt egy kis keménység lakozik, vagyis te csak egy bébiszitter vagy, ki nem szar le…

Tény, hogy elég sok arcot sikerült itt megismernem, valaki és valami hiányozni is fog, de az átlagemberek világa meg most hiányzik…, ott van lehetőségem barátkozni, hasonló érdeklődésű emberekkel találkozni, mert most ahova ők járnak, az nekem magas anyagilag. A városban biztos hamarabb fogok magyarokra is lelni, mint itt. Köszönöm az első lehetőségemet, szívemben ott fognak élni a kedves emlékek, a tapasztalatok pedig későbbiekben még biztos vagyok benne, hogy hasznosulni fognak.

Advertisements

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s